Az óra idegesítő sipákolására keltem. Próbáltam lenyomni, de nem hallgatott el.
-Oh, fogd már be-mondtam dühösen és hozzávágtam a falhoz, de az még mindig csörgött, jelezve, hogy suli van. Kivettem a mai ruháimat és becsoszogtam a fürdőszobába. Megfürödtem és megmostam a színes hajam. Szempilla spirállal megcsináltam a szemem és egy kicsit használtam a szemceruzát, elérve a füstös hatást. Felvettem a fekete trikóm és a fekete csőnadrágom. Egy vörös Converse cipőt választottam a hozzáillő táskával.Felvettem még egy-két ékszert, majd belenéztem a tükörbe.
-Csak nem piszkálnak a kinézetem miatt.-motyogtam halkan- Bár kit érdekel? Nem akarok senkinek sem megfelelni.-mondtam kissé ingerülten, majd elvéve a kocsikulcsokat az asztalomról, bezártam a házat. Beültem a szürke autómba és megcéloztam az iskolát. Amikor észrevettem a suli zászlót lelkesen lobogni, összeszorult a gyomrom. Kiszálltam az autóból és bementem az épületbe, nem figyelve a bámuló emberekre. Kihúzott háttal mentem végig a folyóson, egyenesen az igazgatóiba. Kopogtam kettőt, majd bementem.
-Jó napot kívánok Mr. Thog, Elisabeth Florcrock vagyok.-mutatkoztam be illedelmesen.
-Á, jó napot Elisabeth, foglaljon helyet-mondta mosolyogva az igazgató. Halványan mosolyogtam a úrra, majd helyet foglaltam a széken.
-Itt van az órarendje. A könyveket óra elején a tanártól kérje.-bólintottam és elvetem az órarendet és a térképet.Mr. Thog hátradőlt a székében és engem méregetett.-Láttam a gimnáziumi eredményeit, csodálatosak.-mondta mosolyogva.-Csak tudja kedves ez nem igazán látszik az öltözékén.-mondta még mindig mosolyogva.
-Nem baj, az a lényeg, hogy a tanárok tisztában legyenek a teljesítményeimmel.-mosolyodtam el, majd felálltam.-Viszlát Mr. Thog.-intettem és kimentem a teremből és megálltam az ajtó mellett. Megnéztem miket is kaptam. Egy térképet , egy órarendet és a szekrényem számát a kóddal. Megkerestem a szekrényem, csak, hogy tudjam merre van , majd megnéztem mi az első órám, Történelem, ezaz. Végre valami olyan órával kezdhetem az évet, ami a kedvenc tantárgyam. Megkerestem a 21-es termet és beültem leghátulra, miután elkértem a könyveket. Amint végig mentem a sorok között, láttam, hogy mindenki furán néz rám. Nem foglalkoztam vele, kinyitottam a könyvet és elkezdtem olvasni.Amikor becsengettek, becsuktam és felálltam üdvözölni a tanárt, mert hát mindenki így tett.
-Üdvözöljük köreinkben, Elisabeth Florcrockot.-mutatott rám a tanárnő mosolyogva.-Mutatkozz be Kincsem-bíztatott mosolyogva. Felálltam és kiálltam az osztály elé.
-Öhm.. hát Elisabeth Florcrock vagyok,de inkább csak Elis. Imádok olvasni és zenét hallgatni. Egy éve költöztem ide öhm.. most egyedül élek , mert a szüleim karamboloztak egy éve-mondtam érzelemmentesen. Ennyi idő után el tudtam rejteni az érzelmeim társaság előtt. Minden gyerek kikerekedett szemmel nézett rám.-Öhm... hát ennyi-mondtam zavartan, majd a tanárnőhöz fordultam.
-Kincsem válaszolnál még pár kérdésre az osztályból?-kérdezte barátságosan mire bólintottam és visszafordultam a diákok felé. Majdnem mindenki feltette a kezét. Rámutattam egy szemüveges gyerekre az első sorban.
-Milyen stílusban olvasol?-kérdezte.
-Nincs meghatározva , mindenféle stílusban szeretek olvasni.-mosolyodtam el halványan, majd rámutattam egy fehérre festett hajú lányra.
-Mik a kedvenc tantárgyaid?-kérdezte édesen mosolyogva.
-Na hát , öhm szeretem az irodalmat és a történelmet.-mondtam kissé zavartan.Rámutattam egy édes barna szemű lenyírt hajú fiúra.
-Milyen a tanulmányi átlagod?
-Kitűnő tanuló vagyok-mondtam az cipőm orrát vizslatva. Egy csomóan felhümmögtek.Egy göndör hajú gyerek is jelentkezett. Belenéztem a szemeibe és , hát majdnem elolvadtam.Rámutattam.
-Hogyan karamboloztak a szüleid?-kérdezte flegmán.Leesett az állam a pofátlanságán de nem szóltam semmit.
-Hát szerintem ezt nem muszáj megosztanod, nyugodtan fáradj a helyedre.-mondta mosolyogva a tanárnő.Visszaültem a helyemre és egész órán figyeltem, bár én ezt az anyagot már kívülről tudtam. Amikor vége lett az órának, sietősen elpakoltam, majd mentem a következő órámra ami a matek volt. Jesszus , de utálom a matekot! Már mindenki benn volt a teremben , ezért csak egy hely volt egy fiú mellett, aki mosolyogva vizslatott.Leültem mellé és elővettem a füzetem. A gyerek folyamatosan engem nézett, ezért felé fordultam.
-Mi van?-kérdeztem ingerülten, mire mosolyogva felém nyújtotta a kezét.
-Louis Tomlinson.-mutatkozott be.Értetlenül néztem rá, de megfogtam a kezét.
-Elis-mondtam, majd el is engedtem a kezét.A tanár úr odahívott magához és oda adta a könyveket.
Elég nehezen tudtam koncentrálni az órára, mert ez a Tomlinson gyerek mindig engem nézett.Óra végén belebotlottam egy lányba, akinek hasonló volt a haja, csak neki simán vörös.
-Szia, öhm elnézést-mondtam halványan mosolyogva.
-Semmi baj-mosolygott halványan.-Kate vagyok.
- Én Elisabeth vagyok, de szólíts csak Elisnek.-mosolyogtam rá.
-Nagyon tetszik a hajad-mondta, miközben sétáltunk a szekrényem felé.
-Ne is mondd. Tuti, hogy mindenki ez miatt vizslat. -mondtam megfogva a hajam.
-Szerintem nagyon jó.Kimutatja az egyéniséged.-mosolygott biztatóan.-Órák után találkozzunk a bejárati ajtó előtt.-kiabált a folyosó végéről , majd elment.
