Nem igazán tudtam mit mondani a csaj kijelentésére, de gondoltam ,nem árt a barátkozás.A mai napból még hátra volt egy tesim, jajj. Már előre félek, hogy mekkorát fogok égni , mert nagyon béna vagyok tesiből. Bementem az öltözőbe és elkezdtem vetkőzni. láttam, hogy mindenki néz, de nem igazán érdekelt. Amikor felöltöztem, beálltam a tükör elé megigazítottam a sminkem és felkötöttem a hajam.Egy duci, almát evő lány állt mögém. Mosolyogva nézett rám a tükrön keresztül.
-Mi van?-kérdeztem ingerülten tőle.
-Á, semmi különös, csak tudod úgy nézel ki mint egy anorexiás.-mondta legörbített ajakkal.-Mi van a szüleid szegények és nem szoktál enni?-kérdezte nevetve. Nagyon dühös voltam.
-Tudod ha semmit nem tudsz rólam, akkor miért piszkálsz?-sziszegtem idegesen.
-Akkor mondd el kérlek, hogy miért nézel ki úgy mint egy csontváz.
-Talán féltékeny vagy?-kérdeztem. Láttam hogy elkezd vörösödni a feje, ami megmosolyogtatott. Megrázta a fejét.-Pedig én a helyedben az lennék.-morogtam, miközben elmentem mellette.
-Tessék?-csattant fel mögöttem.Hátrafordultam és úgy mondtam neki.
-Nagyon jól hallottad-mondtam mosolyogva, majd kimentem az öltözőből.Leültem a padra és vártam, hogy becsengessenek. Miután becsengettek, lassan özönlöttek ki az emberek.A legvégén jött a tanár a sípjával é a füzetecskéjével.Beállt közénk és elkezdett beszélni.
-Ma 5 körrel kezdjük az órát, utána egy 10 perces bemelegítő gyakorlat, majd a lányoknak röplabda, a fiúknak foci.-Jaj de nagy szerencsém van. Imádok röplabdázni.Mindenki ott ácsorgott, mire a tanár belefújt a sípjába és azt kiabálta:Most! Mindenki elkezdett futni. Előttem egy göndör fiú futott, elég jó kondiban lehet. Amikor az öt kör végéhez értünk, azt hittem ott halok meg és erre még egy lapáttal rátett a gyakorlatozás. Azóta nem bírok normálisan edzeni, mióta egy évig nem ettem szinte semmit.Amikor befejeztük a gyakorlatozást, odajött hozzám, az a bunkó, aki csak úgy rákérdezett a szüleim halálára.
-Máris kifáradtunk?-kérdezte gúnyosan. Felálltam és elmentem mellette, de megfogta a csuklómat.-Ne fordulj el ha hozzád beszélek.-sziszegi.
-Miért? Azt sem tudom, ki vagy és amúgy is, ne érj hozzám-mondtam dühösen és kitéptem a kezem az övéből.Odamentem a tanárhoz és megmondtam neki, hogy nem igazán érzem jól magam és hogy lepihenhetek-e egy kicsit, persze megengedte, ezért leültem a padra. Nagyjából 10 perce ültem ott, amikor egy kosárlabda neki csapódott a fejemnek.Hogy kerül ide kosárlabda?Mindegy.Éreztem, hogy vérzik az orrom, de nem érdekelt, megnéztem, hogy ki ütötte nekem a labdát, hát persze , hogy az a duci lány.Úgy tett mintha véletlen lett volna, de nem vagyok hülye.Felálltam és odamentem ahhoz a túlhízott libához.
-Nem tudom, hogy mi bajod van velem, de leállhatnál-sziszegtem az arcába idegesen.
-mert ha nem, mi lesz?-kérdezte sipító hangon.
-Ohh, azt ne akard tudni Kis anyám-mondtam dühösen nevetve.-Legyen elég annyi, hogy átrendezem a duci kis arcocskádat, úgy hogy senki ne ismerjen rád-mondtam mosolyogva, mert láttam rajta, hogy megijedt.Visszasétáltam a helyemre és leültem a padra. Elővettem egy zsebkendőt és letakarítottam a vért.Éreztem, hogy valaki figyel, ezért körbenéztem, majd szembe találkoztam egy zöld szempárral. Gyorsan elfordítottam a fejem és többet nem néztem arra. Egész órán a padon ültem, nem akartam beszállni a játékba, pedig egész jól tudok játszani.Az öltözőben senki sem szólt egy szót sem csak csendben öltözködött. A bejárati kapu előtt vártam
-Nem tudom, hogy mi bajod van velem, de leállhatnál-sziszegtem az arcába idegesen.
-mert ha nem, mi lesz?-kérdezte sipító hangon.
-Ohh, azt ne akard tudni Kis anyám-mondtam dühösen nevetve.-Legyen elég annyi, hogy átrendezem a duci kis arcocskádat, úgy hogy senki ne ismerjen rád-mondtam mosolyogva, mert láttam rajta, hogy megijedt.Visszasétáltam a helyemre és leültem a padra. Elővettem egy zsebkendőt és letakarítottam a vért.Éreztem, hogy valaki figyel, ezért körbenéztem, majd szembe találkoztam egy zöld szempárral. Gyorsan elfordítottam a fejem és többet nem néztem arra. Egész órán a padon ültem, nem akartam beszállni a játékba, pedig egész jól tudok játszani.Az öltözőben senki sem szólt egy szót sem csak csendben öltözködött. A bejárati kapu előtt vártam
Kate-re, amikor észrevettem, hogy egy öt csapatos fiú banda a hatalmas fűz fa alatt álltak. Senkit nem engedtek oda, valószínűleg az volt a 'bunkerük'.mellesleg ebbe az öt főbe benne volt a Göndör is. Hát persze, miért ne lenne benne egy bandában? Épp egy olvasó lányt küldtek ki az udvar egyetlen árnyékot adó helyéről, ezért elatároztam, hogy odamegyek és jól kiosztom őket. Már épp nekiiramodtam , amikor valaki megfogta a kezem.-Szia-mosolygott édesen Kate.
-Helló-intettem idétlenül.-merre laksz?-kérdeztem udvariasságból, bár nem igazán érdekelt, annál inkább lekötött a fa alatt ácsorgó, igen fura banda. Valószínűleg elég feltűnően néztem őket, mert a Zöldszemű rám nézett, és az eddig mosolygó arca komollyá vált. Odahajolt a többihez, és gondolom valamit rólam sutyorogtak, mert mindegyik rám nézett.-Figyelsz te rám?-kérdezte sopánkodva Kate.
-Jaj bocsi, most már figyelek.-biztosítottam.
-Oké, azt mondtam, hogy három háztömbnyire lakom innen-mutatta az irányt.
-Ohh, én a másik irányba lakom.-biyesztettem le az ajkam.-Hát akkor holnap találkozunk-intettem és elindultam haza. Ngayon utálom ezt a Göndör, zöld szemű fura lényt.Annyira kiborító! Otthon kipakoltam a táskámból a tanulni valót és neki kezdtem.Ezt az anyagot már kívülről fújtam,ezért félreraktam és bekapcsoltam a laptopom és megnéztem a twitterem-7 új követő- na ez érdekes. Rámentem, Kate Wincent,egy néger csávó, a négy bandatag és Harry Styles.
Harry Stylesnak hívják a göndört, aki bekövetett twitteren.
Sziasztok, sajnálom , hogy csak most volt időm írni, de nagyon sokat kellett tanulnom... és még mennyit kell..
Tehát fogalmam sincs hogy mikor lesz új rész és remélem megértitek. Mindenkit nagyon szeretek és még egyszer nagyon sajnálom ! <3
